Adatvédelmi szabályzat

Az Európai Parlament és Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 rendeletében (továbbiakban: GDPR), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) foglaltakra figyelemmel a személyes adatok védelmének eljárásrendjét az alábbiak szerint állapítom meg.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.  E Szabályzat célja

1.1 A személyes adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési szabályzat célja, hogy a Premontrei Kikelet Óvoda, mint adatkezelő adatkezelése megfeleljen GDPR és az Infotv. rendelkezéseinek, illetve az adatkezelés folyamatainak nyilvántartása, az érintettek jogainak biztosítása, az alkotmányos elveinek teljesülését.

1.2. A Szabályzat további célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja az óvodánál adatkezelésben résztvevő alkalmazottak és az óvodával egyéb munkavégzésre irányuló jogszabályban álló személyek számára az óvoda minden adatkezelési folyamatát.

2. Adatkezelő megnevezése

ELNEVEZÉS:	Premontrei Kikelet Óvoda
SZÉKHELY:	2100 Gödöllő Takács Menyhért út 2.
HONLAP:	www.premontreiovoda.hu
E-MAIL CÍM:	ovoda@premontrei.hu
TELEFONSZÁM:	06/20/2888359
KÉPVISELŐ NEVE:	Fodor Csilla óvodavezető
ADATVÉDELMI KÉPVISELŐ NEVE:	Kányási Anna óvodavezető helyettes
TELEFONSZÁMA:	06/20/2888359
E-MAIL CÍME:	ovoda@premontrei.hu

(a továbbiakban: óvoda, vagy adatkezelő)

3.  A Szabályzat hatálya

 3.1. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Premontrei Kikelet Óvoda minden munkatársára, aki személyes adathoz hozzáfér, vagy azok birtokába jut.

3.2. A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az óvodában megvalósuló minden folyamatra, melynek során az óvodában személyes adat kezelése történik.

 

 

4. 4. Fontosabb fogalom meghatározások
5. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
6. 2.   „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
7. „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
8. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előre-jelzésére használják;
9. „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
10. „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
11. „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
12. „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
13. „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.
14. „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
15. „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
16. „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;
17. „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;
18. „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;
19. „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
20. „tevékenységi központ”:
21. a) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni;
22. b) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;
23. „képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;
24. „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;
25. „vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;
26. „kötelező erejű vállalati szabályok”: a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;
27. „felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;
28. „érintett felügyeleti hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:
29. a) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;
30. b) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy
31. c) panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz;

 

23. „személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése”:
24. a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy
25. b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

 

24. „releváns és megalapozott kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;
25. „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv(19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;
26. „nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

AZ ADATKEZELÉS ELVEI

Az óvodai folyamatok megszervezése során az alábbi alapelveket mindig érvényre kell juttatni.

1. célhoz kötöttség elve: Személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból lehet gyűjteni. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.
2. adattakarékosság elve: Az adatkezelés célja megfelelő, releváns és szükséges mértékre kell, hogy korlátozódjon.
3. jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve: A személyes adatok kezelését minden esetben jogszerűen, tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az érintett számára az adatkezelésnek minden esetben átláthatónak kell lennie, így tudnia kell, hogyan gyűjtik, használják fel, kezelik személyes adatait, illetve a kezelés mértékét is tudomására kell hozni. Az adatkezeléssel kapcsolatban biztosítani kell a tájékoztatást, aminek hozzáférhetőnek és közérthetőnek kell lennie.
4. pontosság elve: A személyes adatnak pontosnak, és szükség esetén naprakésznek kell lennie. A pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kell, hogy kerüljenek.
5. korlátozott tárolhatóság elve: A személyes adatok tárolása oly módon kell, hogy történjen, hogy csak az adatok céljainak eléréséhez szükséges ideig álljanak az adatok rendelkezésre. Ennek a célnak az eléréséhez az adatkezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket kell, hogy megállapítson.
6. integritás és bizalmasság elve: A személyes adatok kezelését úgy kell végezni, hogy megfelelő technikai, szervezési intézkedések alkalmazásával biztosított legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan, jogellenes kezelése, elveszítése, megsemmisítése vagy károsodása szembeni védelem biztosított legyen.
7. elszámoltathatóság elve: az óvodának az adatkezelési folyamatait úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelés fenti elveknek megfeleljen és az érintettek jogai érvényesülhessenek.

AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJAI

Az adatkezelésnek 6 jogalapja kerülhet érvényesítésre:

1. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több, konkrét célból történő kezeléséhez.
2. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél vagy az érintett kérésének annak előkészítése érdekében szükséges.
3. Az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.
4. Az adatkezelés az óvodára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
5. Az adatkezelés az óvoda vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez kell.
6. Az adatkezelés közérdekű vagy az óvodára ruházott köznevelési feladat végrehajtásához szükséges.

Különleges adatokra vonatkozó, speciális szabályok:

Az érintett kifejezett hozzájárulása szükséges különleges adat egy vagy több kifejezett célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy a magyar jog úgy rendelkezik, hogy az érintett hozzájárulása nem elég az adatkezeléshez. Amennyiben az érintett a magyar jog vagy az uniós jog alapján nem rendelkezik cselekvőképességgel a személyes adatai kezelésének hozzájárulásához, helyette törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.

1.  Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján

A hozzájárulás történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással. A hozzájárulásnak önkéntesnek és egyértelműnek kell lennie. Az óvoda fenntarthatja a jogot, hogy a hozzájárulás formáját meghatározott esetekben kijelölheti. A szóbeli hozzájárulást és a ráutaló magatartást az óvoda dolgozója minden esetben dokumentálni köteles a későbbi bizonyítás végett. Hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.

A hozzájárulás visszavonható. Ezt minden esetben írásban (postai úton, elektronikus úton) kell megtenni. A visszavonás tényét rögzíteni kell, az adat további kezelésének „hozzájárulás visszavonva” jelzéssel feltüntetve.

Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett az óvoda internetes honlapjának megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. 

Az óvoda nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

2. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél vagy az érintett kérésének annak előkészítése érdekében szükséges

Ha az adatkezelés jogalapja az óvodával írásban kötött szerződés előkészítése, megkötése vagy teljesítése, így a szerződésnek minimálisan tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy az adatkezelés jelen Szabályzatnak és a jogszabályoknak megfelelően történik.

3.Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés

A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály (magyar és uniós) rendelkezései irányadók.

A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel, az adatkezelés megkezdése előtt ez esetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

4.A létfontosságú érdekre vonatkozó adatkezelés

Az óvoda természetes létfontosságú érdekére való hivatkozással akkor kezelhet adatot, ha az adott adatkezelés egyéb jogalappal nem végezhető. Amennyiben más jogalap alapján is lehet adatot kezelni, akkor a létfontosságú érdekre való hivatkozás nem alkalmazható. Az óvodának az elszámoltathatóság elvéből fakadóan minden esetben bizonyítania kell a létfontosságú érdeket.

5.Az adatkezelés közérdekű vagy az óvodára ruházott köznevelési feladat végrehajtásához szükséges.

Az adatkezelés ebben az esetben a jogi kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával valósítható meg.

6.A jogos érdek, mint jogalap

A jogos érdek, mint jogalap alkalmazása esetén az adatkezelés megkezdése előtt az érintettek magánszférájának, érdekeinek és alapvető jogainak biztosítása érdekében érdekmérlegelési tesztet kell végezni. Az adatkezelés során ebben az esetben konkrét tájékoztatást kell adni az érintettnek. A jogos érdeket, mint jogalapot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az adatkezelésnek más jogalapja nem lehetséges. Az érintett magánszférájának korlátozása mindig arányban kell álljon az elérendő céllal. Az érdekmérlegelési teszt eredményét az érintett bármikor megismerheti. 

 

 

 

 

 

 

AZ ÉRINTETTEK JOGAI

1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának  elősegítése 
2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik
3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle  szerezte meg
4. Az érintett hozzáférési joga
5. A helyesbítéshez való jog
6. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)
7. Az adatkezelés korlátozásához való jog
8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
9. Az adathordozhatósághoz való jog
10. A tiltakozáshoz való jog
11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
12. Korlátozások
13. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
14. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
15. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

 

1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának  elősegítése 

 

Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó  valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

Az adatkezelőnek elő kell  segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.

Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő jogszabályban meghatározott feltételek mellett további két hónappal meghosszabbítható, amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást  és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.

 

2. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

 

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon.  Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:

1. a)  az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről,
2. b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen), 
3. c) a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról,
4. d)  jogos érdek érvényesítésén  alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről,
5. e) a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik – , illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
6. e) adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

 

A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:

1. a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
2. b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
3. c) az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
4. d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
5. e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
6. f) az  automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról,  és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.

 

3. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle  szerezte meg

 

Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet  az adatkezelőnek  a személyes adatok megszerzésétől számított  legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi 2. pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint  a személyes adatok forrásáról  és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

A további szabályokra az előbbi „Előzetes tájékozódáshoz való jog” írtak irányadók.

Személyes adatról telefonon tájékoztatást adni tilos.

 

4. Az érintett hozzáférési joga

 

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon.

Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

Az adatkezelőnek  az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell  bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. 

 

5. A helyesbítéshez való jog

 

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Amennyiben a helyesbítéssel érintett adat már nem áll a hivatal rendelkezésére az érintettet hiánypótlásra hívja fel.

Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését is.

A helyesbítés tényéről az érintett tájékoztatni kell.

 

6. A törléshez való jog

 

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat,  az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje  ha

1. a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
2. b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
3. c) az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre,
4. d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
5. e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
6. f) a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

Az óvoda köteles az adatot oly módon törölni, hogy annak helyreállítása többé ne legyen lehetséges. Amennyiben az adat személyes adathordozón van tárolva és törlése onnan nem lehetséges, az óvoda a személyes adathordozó megsemmisítésével teljesíti törlési kötelezettségét. 

Ha az érintett  olyan személyes adattörlését kéri, amely hiányában az érintett és az óvoda közötti jogviszony nem tartható fent, a jogviszony megszűnik. Ebben ez esetben a törlési kérelem beérkezését követően haladéktalanul tájékoztatni kell az érintetett és amennyiben törlési kérelmét fenntartja a törlés megtörténi. A kérelem fenntartásának minősül, ha az érintett a tájékoztatás után 3 napig nem vonja vissza kérelmét.

A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

1. a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
2. b) az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott köznevelési feladat végrehajtása céljából;
3. c) a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
4. d) a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
5. e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

 

7. Az adatkezelés korlátozásához való jog

 

 Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

1. a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
2. b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
3. c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
4. d) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. 

Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.

 

8.A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

 

Az adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

 

9.Az adathordozhatósághoz való jog

 

A GDPR-ban írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

1. a) az adatkezelés hozzájáruláson, vagy szerződésen alapul; és
2. b) az adatkezelés automatizált módon történik.

Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

 

Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot.  Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

 

 

10.A tiltakozáshoz való jog

 

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán  vagy jogos érdeken alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Ezen  jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.

Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

 

Egyéb jogok:

 

A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy a az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

 

A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

 

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÉRDEKMÉRLEGELÉS ÉS AZ ÉRDEKMÉRLEGELÉSI TESZT ELVÉGZÉSE

 

Az érdekmérlegelési tesztnek az alábbiakra kell kiterjednie:

 

1. a kezelni kívánt személyes adat meghatározása
2. annak a személynek a meghatározása, akinek jogos érdekében az adatkezelés szükséges
3. az adatkezelés céljának meghatározása
4. jogos érdek bemutatása
5. az adatkezelés feltétlenül szükséges –e a feltárt jogos érdek érvényesítéséhez
6. amennyiben szükséges a jogos érdek érvényesítéséhez, annak vizsgálata, hogy érvényesíthető –e a jogos érdek más a magánszférát nem vagy kevésbé érintő folyamattal
7. ha nem érvényesíthető más folyamattal az érintett érdekei, alapjogai korlátozódnak vagy sérülnek –e
8. jogos érdek és az alapjogok korlátozásának összevetése
9. érdekmérlegelési teszt értékelése
10. dátum, és az adatkezelési folyamat bevezetésének időpontja

 

 

AZ ÓVODA ADATVÉDELMI RENDSZERE

A vezető az óvoda sajátosságainak figyelembevételével határozza meg az adatvédelmi előírások megvalósításához szükséges feladat –és hatásköröket és jelöli ki az adatkezelés felügyeletét ellátó személyt. Az óvoda minden adatkezelés felett felügyeletet az adatvédelmi tisztviselő lát el, munkáját az általa kijelölt szervezeti egységek dolgozói segítik. A Szabályzatban megfogalmazott előírások betartásáért az óvoda minden munkatársa felelős, így az ő felelősségük, hogy az általuk kezelt adat tartalmát illetéktelen személyek ne ismerhessék meg, az adatok tárolása, elhelyezése során ne legyenek illetéktelenek számára elérhetőek, megváltoztathatóak vagy megsemmisíthetőek. Az adatvédelmi szabályok tudatossá emelése érdekében az adatvédelmi tisztviselő évente egy alkalommal oktatást tart a munkatársak számára. Adatvédelmi incidens, NAIH eljárás lefolytatása, adatvédelmi bírság kiszabása esetén rendkívüli oktatás tartása kötelező.

 

A vezető:

1. az érintettek joggyakorlásához szükséges feltételek biztosítása
2. az óvoda által kezelt személyes adatok védelméhez szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosítása
3. felügyeli az adatvédelmi tisztviselő tevékenységét
4. belső adatvédelmi vizsgálat elrendelése
5. adatvédelemmel kapcsolatos belső szabályzatok kiadása
6. ellenőrzése során a feltárt hiányosságok vagy jogszabálysértő adatkezelések megszüntetése, eljárás kezdeményezése
7. munkajogi szabályok megsértése esetén fegyelmi eljárás indítása a személyes adatot jogszabálysértő módon kezelő kollega ellen

 

Az adatvédelmi képviselő:

1. segítséget nyújt az érintettnek joggyakorlásához szükséges feltételek biztosításában
2. adatvédelmi folyamatleírások elkészítése
3. szükség szerint, de legalább évente jelentés készítése a jegyzőnek az adatvédelmi feladatok végrehajtásáról
4. bármely szervezeti egység ellenőrzése az adatvédelmi szabályok betartásával kapcsolatban
5. folyamatosan ellenőrzi az adatvédelmi szabályok betartását és erről tájékoztatja a jegyzőt
6. segítséget nyújt az adattovábbítási nyilvántartások vezetésében
7. jogszabályváltozás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására
8. kivizsgálja és előkészíti a NAIH által kezdeményezett eljárás során a választ
9. állásfoglalás kérése a NAIH-tól adatvédelmi kérdésben
10. gondoskodik az adatvédelmi oktatásról
11. összegzi az adatvédelemmel kapcsolatos tapasztalatokat, ezeket továbbítja a munkatársaknak
12. segítséget nyújt az adatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozataláról
13. véleményez minden olyan szabályzatot, amely adatvédelemmel kapcsolatos részeket tartalmaz
14. ellátja a jogszabályok által ráruházott adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat
15. vezeti az adatvédelmi incidensek nyilvántartását

Adatkezelő munkatársak:

1. minden esetben köteles a személyes adatok kezelése során a Szabályzatot betartani
2. személyes adat kezelése során, amennyiben szükséges köteles egyeztetni az óvoda vezetőjével, illetve az adatvédelmi képviselővel
3. jogsértés észlelése esetén haladéktalanul tájékoztatja az óvoda vezetőjét, illetve az adatvédelmi képviselő

 

 

 

ADATFELDOLGOZÓK

 

 

Az óvoda – amennyiben szükséges – kizárólag csak olyan adatfeldolgozót vesz igénybe, aki, vagy amely megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés GDPR követelményeinek való megfelelésről és az érintett jogainak védelmét biztosító technikai és szervezési intézkedések végrehajtásáról.

Az óvoda az adatfeldolgozókkal írásban köteles szerződést kötni.

 

SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

 

Az óvoda szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása céljából kezeli a vele vevőként, szállítóként szerződött természetes személy nevét, születési nevét, születési idejét, anyja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, adószámát, vállalkozói, őstermelői igazolvány számát, személyi igazolvány számát,  lakcímét, székhely, telephely címét, telefonszámát, e-mail címét, honlap-címét, bankszámlaszámát, vevőszámát (ügyfélszámát, rendelésszámát), online azonosítóját (vevők, szállítók listája, törzsvásárlási listák).

Ezen adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A személyes adatokat az óvoda munkatársai kezelhetik. A személyes adatok tárolásának  időtartama: a szerződés megszűnését követő 5 év.

Ha természetes személy a szerződő fél szerződésben megadott adatai számviteli, adózási célú kezelésének jogalapja jogi kötelezettség teljesítése, ebben a körben az adattárolás időtartama 8 év.

Az óvoda a vele szerződő jogi személy képviseletében eljáró – a szerződést aláíró – természetes személy a szerződésben megadott személyes adatait, továbbá lakcímét, e-mail címét és telefonszámát, online azonosítóját kapcsolattartás, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, kapcsolattartás céljából jogos érdek jogcímén kezeli. Ezen adatok tárolásának időtartama a szerződés megszűnését követő 5 év. A jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén az érintett kiemelt joga, hogy tiltakozzon az adatkezelés ellen.

Az óvoda vele kötött szerződésben kapcsolattartóként megjelölt – nem aláíró – természetes személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, online azonosítóját kapcsolattartás, szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából jogos érdek jogcímén kezeli, figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartó a szerződő féllel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, így ezen adatkezelés az érintett jogait nem érinti hátrányosan. A szerződő fél kijelenti, hogy a kapcsolattartói minőséghez kapcsolódó adatkezelésről az érintett kapcsolattartót tájékoztatta. Ezen adatok tárolásának időtartama a kapcsolattartói minőség fennállását követő 5 év.

Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van, vagy ha az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. Így szerződés teljesítése jogcímén az e pontban írtak szerint kezelhetők a szerződési ajánlatok keretében gyűjtött személyes adatok is. Ajánlattételkor, illetve fogadáskor erről az óvoda köteles az ajánlattevőt, illetve az ajánlat címzettjét tájékoztatni kell.

Az óvoda az adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatót a szerződés szövegébe köteles belefoglalni az alábbi szöveggel:

 „A szerződő fél tudomásul veszi, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek, a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 6. cikk (1) b alapján a jelen szerződéshez kapcsolódó jogviszony teljesítésének céljából a személyes adatait a Premontrei Kikelet Óvoda nyilvántartja és kezelje. Szerződő fél a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy megismerte Gödöllői Kikelet Óvodának általános adatvédelmi tájékoztatóját és az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást megkapta.”

 

ÁLTALÁNOS ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

  Az óvoda valamennyi célú és jogalapú adatkezelése vonatkozásában a személyes adatok biztonsága érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek a Rendelet és az Infotv., érvényre juttatásához szükségesek.

Az Adatkezelő az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, sérülés,  jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

Az óvoda személyes adatokat  bizalmas adatként minősíti és kezeli. A munkavállalókkal/köztisztviselőkkel a személyes adatok kezelésére vonatkozóan titoktartási kötelezettséget ír elő.  

A papíralapon végzett személyes adatok kezelésével kapcsolatban az Iratkezelési Szabályzat előírásain túl az alábbi szabályok betartása kötelező:

1. az adatokat csak az arra jogosultak, illetékesek ismerhetik meg, illetve férhetnek hozzá
2. a dokumentumok jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben helyezheti el
3. az adatkezelő, adatfeldolgozó csak úgy hagyhatja el az adatkezelésre szolgáló helyiséget, hogy a rá bízott adathordozókat elzárja, vagy az irodát bezárja, a munkaidő végén köteles az adathordozót lezárni, elzárni
4. a papíralapon kezelt adatok digitalizálása során a digitálisan tárolt adatokra vonatkozó szabályok lépnek életbe

Az óvoda az elektronikus adatfeldolgozást, nyilvántartást számítógép útján végzi, amely megfelel az adatbiztonság követelményeinek. Az adatokhoz csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek férnek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van. Az adatfeldolgozó a mindenkor hatályos jogszabályok és az óvoda által megfogalmazott szabályok betartásával látja el feladatát. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az óvoda rendelkezései szerint dolgozhatja fel.

A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja:

1. a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;
2. b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;
3. c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;
4. d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;
5. e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és
6. f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

Az óvoda a személyes adatok védelme érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő kommunikáció  ellenőrzéséről.

Az óvoda által kezelt személyes adatok interneten történő megosztása tilos! A munkahelyen és az óvoda eszközein fájl letöltő-, játék-, csevegő-, szexuális szolgáltatásokat kínáló oldalak, közösségi oldalak, valamint bármilyen vásárlói oldal látogatása szigorúan tilos! Külső forrásból kapott vagy letöltött, nem engedélyezett programok használata tilos! A hivatal munkatársai kizárólag a munkavégzéshez szükséges internetes honlapokat látogathatják.

A folyamatban levő munkavégzés, feldolgozás alatt levő iratokhoz csak az illetékes munkatársak férhetnek hozzá, a személyzeti, a bér- és munkaügyi és egyéb személyes adatokat tartalmazó iratokat biztonságosan elzárva kell tartani. Biztosítani kell az adatok és az azokat hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét.

 

ADATVÉDELMI INCIDENS

 

Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.[1]

Adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások betartása a vezető és az adatvédelmi képviselő feladata. Az informatikai rendszereken naplózni kell a hozzáféréseket és hozzáférési kísérleteket, ezeket folyamatosan elemezni kell. Az óvoda összes munkatársa, amennyiben feladata ellátása során adatvédelmi incidenst észlel, haladéktalanul értesíteni köteles az óvoda vezetőjét és az adatvédelmi képviselőt. A jelentést írásban kell megtenni, amennyiben szóban kerül megtételre a vezető vagy az adatvédelmi képviselő köteles jegyzőkönyvet felvenni, amely tartalmazza a bejelentő nevét, az incidens rövid leírását, és hogy a tény érinti-e az óvoda informatikai rendszerét.

Adatvédelmi incidens bejelentése esetén az óvoda vezetője, az adatvédelmi felelőssel közösen haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van szó. 

Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:

1. a) Az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét,
2. b) Az incidens leírását, körülményeit, hatásait,
3. c) Az incidens során kompromittálódott adatok körét, számosságát,
4. d) A kompromittálódott adatokkal érintett személyek körét,
5. e) Az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását,
6. f) A kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések leírását.

Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén  az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni és el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

Az adatvédelmi incidenst értékelni kell.

Az óvoda akkor minősíti az adatvédelmi incidenst valószínűsíthetően alacsony kockázatúnak, ha a vizsgálat során megállapítható, hogy az alábbi feltételek közül egy fennáll és az óvoda nem képes annak bizonyítására, hogy az érintett a személyes adatokat olyan fizikai és/vagy informatikai védelemmel látta e, amely a védelem incidens bekövetkezte óta nem sérült.  

Az óvoda akkor minősíti az adatvédelmi incidenst valószínűsíthetően magas kockázatúnak, ha a vizsgálat során megállapítható, hogy az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll és az óvoda nem képes annak bizonyítására, hogy az érintett a személyes adatokat olyan fizikai és/vagy informatikai védelemmel látta e, amely a védelem incidens bekövetkezte óta nem sérült.

Minősítési feltételek:

1. az incidenssel érintett adatok között találhatóak a személyes adatok különleges kategóriájába eső adatok
2. az incidensben érintett adatok száma meghaladja a 100 darabot
3. az incidensben érintett személyek száma meghaladja a 100 főt
4. az incidenssel érintett adatok között találhatóak a személyes adatok különleges kategóriájába eső adatok
5. az incidensben érintett személyes adatok alkalmasak a közvetlen kapcsolatfelvételre
6. az incidensben érintett személyes adatok jogalapja: létfontosságú érdek, harmadik fél jogos érdeke vagy közérdekű, óvodára ruházott köznevelési feladat gyakorlása
7. a személyes adatok alkalmasak az érintett természetes személy személyazonosságának ellopására vagy visszaélésre
8. az incidenssel érintett adatok alkalmasak arra, hogy pénzügyi veszteséget okozzanak

Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

Az  adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

1. a)  az érintett személyes adatok körét,
2. b)  az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,
3. c)  az adatvédelmi incidens időpontját,
4. d)  az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait,
5. e) az adatvédelmi incidens orvoslására megtett intézkedéseket,
6. f) az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

A nyilvántartást az adatvédelmi képviselő vezeti. A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni.

Az adatvédelmi képviselő értékeli az incidenseket és erről tájékoztatja a vezetőt.

Bejelentés a NAIH felé:

Amennyiben az adatvédelmi incidens veszélyének súlyossága minimum alacsony az adatvédelmi képviselő köteles az értékelés után, de legkésőbb az incidensről való tudomásszerzést követő 72 órával bejelenteni a NAIH-nak.

A bejelentés tartalmazza:

1. az adatvédelmi incidenssel érintett adatok körét és hozzávetőleges számát
2. az adatvédelmi incidenssel érintett személyek körét és hozzávetőleges számát
3. az adatvédelmi incidens jellegét és körülményeit
4. az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét
5. a valószínűsíthető következményeket
6. az adatvédelmi incidens orvoslására és enyhítésére megtett intézkedéseket.

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

1. a) az adatvédelmi képviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
2. c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
3. d)  ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket. 

Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

1. a) az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása -, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
2. b) az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
3. c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

 

ADATVÉDELMI NYIVÁNTARTÁS

 

Az óvoda minden általa végzett adatkezelési tevékenységről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetése elektronikusan és papírformában történik. A nyilvántartásokat az alábbi témákban kell kezelni: adatkezelési tevékenységek nyilvántartása, adatfeldolgozói tevékenységek nyilvántartása, adatvédelmi incidensek nyilvántartása.

 

 

ÁLTALÁNOS ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Az óvoda az általános adatkezelési tájékoztatóját jelen Szabályzat Melléklete tartalmazza, amelyet közzé kell tenni az óvoda honlapján, és a székhelyén (hirdetőtáblán) is elérhetővé kell tenni. Az érintetteket minden adatfelvételkor közvetlenül is tájékoztatni kell az adatkezelésről és az érintett jogairól. Az óvoda valamennyi adatkezelése során köteles biztosítani az érintett jogainak gyakorlását.

 

 

  ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS ELŐZETES KONZULTÁCIÓ

 Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

 

Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa -, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal. Az adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció részletes szabályaira a rendelet 35-36. cikkei és az Infotv. rendelkezései irányadók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Személyes Adatok Adatkezelési Szabályzata 2018. május 25-én lép hatályba.

A Premontrei Kikelet Óvoda dolgozóival kapcsolatos munkahelyi adatkezelések alapvető szabályait az óvoda Adatvédelmi Szabályzat tartalmazza.

 E Szabályzat rendelkezéseit meg kell ismertetni az óvoda valamennyi munkavállalójával, és a munkavégzésre irányuló szerződésekben elő kell írni, hogy betartása és érvényesítése minden munkavállaló lényeges munkaköri kötelezettsége.

Gödöllő, 2021.szeptember 1.

                                                                                   Fodor Csilla

óvodavezető

 

 

 

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Jelen tájékoztató célja, hogy a Premontrei Kikelet Óvoda, mint adatkezelő az intézményben tanuló gyermekek és törvényes képviselőik számára megismerhetővé tegye az adatkezelő elektronikus és hagyományos úton nyújtott szolgáltatások igénybevételét, azok adatkezelési eljárásait és a személyes adatok védelméhez nyújtott elveket. Adatkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységével kapcsolatos minden adatkezelés megfelel a jelen tájékoztatóban és a hatályos jogszabályokban meghatározott elvárásoknak.
A szolgáltató fenntartja magának a jogot jelen tájékoztató megváltoztatására.

Adatkezelő megnevezése:

Név: Premontrei Kikelet Óvoda 

Székhely:2100 Gödöllő Takács Menyhért út 2.

E-mail: ovoda@premontrei.hu

Telefon: 06/20-2888359

Honlap: www.premontreiovoda.hu

                                                                                                           

Adatvédelmi tisztviselő:

Név: Fodor Csilla

Cím:  2100 Gödöllő, Takács Menyhért út 2.

E-mail: ovoda@premontrei.hu

Telefon: +36/70-7762621

 

Panasz esetén illetékes Hatóság :

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

Telefon: 06/1/3911400

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Honalap: http://naih.hu

 

Az érintett a személyes adatainak kezelésével kapcsolatos vélt jogsérelem esetén az illetékes törvényszékhez fordulhat vagy vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., Ugyfelszolgalat@naih.hu, (+36) 1 391 1400, www.naih.hu).

 

AZ ADATKEZELÉS ELVEI

A Hivatali folyamatok megszervezése során az alábbi alapelveket mindig érvényre kell juttatni.

1. Célhoz kötöttség elve: Személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból lehet gyűjteni. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.
2. Adattakarékosság elve: Az adatkezelés célja megfelelő, releváns és szükséges mértékre kell, hogy korlátozódjon.
3. Jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve: A személyes adatok kezelését minden esetben jogszerűen, tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az érintett számára az adatkezelésnek minden esetben átláthatónak kell lennie, így tudnia kell, hogyan gyűjtik, használják fel, kezelik személyes adatait, illetve a kezelés mértékét is tudomására kell hozni. Az adatkezeléssel kapcsolatban biztosítani kell a tájékoztatást, aminek hozzáférhetőnek és közérthetőnek kell lennie.
4. Pontosság elve: A személyes adatoknak, és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kell, hogy kerüljenek.
5. korlátozott tárolhatóság elve: A személyes adatok tárolása oly módon kell, hogy történjen, hogy csak az adatok céljainak eléréséhez szükséges ideig álljanak az adatok rendelkezésre. Ennek a célnak az eléréséhez az adatkezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket kell, hogy megállapítson.
6. integritás és bizalmasság elve: A személyes adatok kezelését úgy kell végezni, hogy megfelelő technikai, szervezési intézkedések alkalmazásával biztosított legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan, jogellenes kezelése, elveszítése, megsemmisítése vagy károsodása szembeni védelem biztosított legyen.
7. elszámoltathatóság elve: a Hivatalnak az adatkezelési folyamatait úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelés fenti elveknek megfeleljen és az érintettek jogai érvényesülhessenek.

A kezelt személyes adatok köre:

Az óvoda által végzett tevékenységek és így az Óvoda, mint adatkezelő által kezelt adatok körét és az az érintettek hozzájárulását tartalmazó nyomtatvány mintáját a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.

Az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos főbb jogai:

1. Tájékoztatáskéréshez való jog

Ön a Premontrei Kikelet Óvodától írásban tájékoztatást kérheti, hogy a tájékoztatást kapjon

• milyen személyes adatait
• milyen jogalapon
• milyen adatkezelési cél miatt
• milyen forrásból
• mennyi ideig kezeli
• a Óvoda kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait.

Az Óvoda az Ön kérelmére 30 napon belül, az Ön által megadott elérhetőségen tájékoztatja.

 

2. A helyesbítéshez való jog

Ön a Premontrei Kikelet Óvodától írásban kérheti, hogy a Óvoda módosítsa valamely személyes adatát. Az Óvoda az Ön kérelmét 30 napon belül teljesíti és az Ön által megadott elérhetőségen tájékoztatja erről a tényről.

3. Törléshez való jog

Ön a Premontrei Kikelet Óvodától írásban kérheti, hogy az óvoda törölje valamely személyes adatát.  A törlési kérelmet abban az esetben lehet elutasítani, ha a személyes adatok tárolására a Óvodát jogszabály vagy belső szabályzat kötelezi. Amennyiben nincs ilyen kötelezettség a Óvoda az Ön kérelmét 30 napon belül teljesíti és az Ön által megadott elérhetőségen tájékoztatja a törlés tényéről.

 

4. Zároláshoz való jog

Ön a Premontrei Kikelet Óvodától írásban kérheti, hogy az óvoda zárolja valamely személyes adatát.  Az adatai zárolását kérheti például abban az esetben, ha úgy gondolja, hogy beadványát a Óvoda jogszabályellenesen kezelte, viszont az Ön által kezdeményezett eljárás érdekében szükséges az, hogy a Óvoda a személyes adatot ne törölje. Az óvoda ebben az esetben tárolja adatait más hatóság megkereséséig, ezt követően törli az adatokat és tájékoztatja a törlés tényéről.

 

5. A tiltakozáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán  vagy jogos érdeken alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben a Óvoda a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik Ön jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha Ön tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

A jogok gyakorlásához az adatkezelő minden esetben segítséget nyújt, a megkeresést – jogszabályban foglalt kivétellel, illetve ha az érintetett nem tudja beazonosítani – nem tagadhatja meg.  Az információ megadását haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül teljesíteni kell. Szükség esetén a határidő két hónappal meghosszabbítható. Erről az érintettet a kérelem kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatni kell.